A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közlik. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagba (az a/, a b/ és a c/ állagot) került. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.

A fondban a Tanárképző Intézet hallgatóinak törzskönyvei és iktatott iratok találhatók.

Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.

Az iratanyagban hivatalos és magánlevelezés, saját, illetve mások tudományos működésére vonatkozó kéziratok, különlenyomatok és jegyzetek találhatók.
A fond a levéltárban rendelkezésre álló, részletes jegyzék alapján jól kutatható.

A fond a II. számú Kémiai Intézet és utódja, a Szervetlen és Analítikai kémiai tanszék iratait tartalmazza. Ez utóbbi iratai korábban a 270. fondban voltak elhelyezve. Mivel azonban egy szervről van szó, a fondokat egyesítettük.
A II. számú Kémiai Intézet iktatott, de segédkönyvek nélküli iratai csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék iktatott iratai 1950-1953, illetve 1980-ban iktatókönyvek segítségével, egyéb esetben egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.

Az iratanyag a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és elődei iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne köznevelési gyógypedagógia iskolák iratai is.

A tanszék iratanyaga több egységből tevődik össze, saját iratain kívül személyi anyagokat is tartalmaz. Ilyen Szentpétery Imrének a tanszéken maradt hagyatéka, Sinkovics István dékánhelyettesi (1956-1957) és dékáni (1963-1966), valamint a Módszertani Bizottsági tagságával kapcsolatos iratai. Külön meg kell említeni dr. Theodor Sickel (1826-1908) bécsi professzornak a történelmi szeminárium számára 1901-ben megszerzett oklevéltani gyűjteményével kapcsolatos iratokat és levelezést.

A fondban leginkább Szantner Pál személyes iratai, illetve tevékenységéhez köthető kinevezések, okiratok találhatók. Megtalálható itt kinevezésének és nyugdíjazásának okmányai, a kolozsvári egyetem elhelyezésére és a diákvédelemre vonatkozó dokumentumok mellett a szegedi és budapesti tanári működésének egyes iratai is megtalálhatók. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.