Az iratanyag erősen hiányos, de az iktatókönyvekből részben rekonstruálható. A fennmaradt iratok esetében: 1930-31., 1932-33., 1938-39 - 1939-40. között tanévenként. 1941 és 1948 között naptári évenként sorszámosan iktattak. Valószínű, hogy az 1899-es, új szabályzat életbeléptetésétől két példányban iktattak, így átfedés van az 1873-1921 és 1899-1920. évi iktatókönyvek között. Az átfedett korszakok: 1875-1921, 1922-1927, 1934-1949. Az 1943-1948 közötti iktatókönyvekhez név-, tárgy-, ügyszám jelölésű mutatók is készültek.
Az állagba a tanárképző működéséhez kapcsolódó könyvtári leltárak (1906-1943), felszerelés-leltárak (1928-1944) és pénzügyi feljegyzések kerültek (1870-1899). Itt helyeztük el az 1927-ben létesített ösztöndíj törzskönyvét (1927-1932) és egy bizonytalan funkciójú betűrendes névmutatót is. A dobozban hallgatói névsorok, leckekönyvek találhatók.
1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.
A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé. Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos. Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.
