Arthur Battishill Yolland (1874-1956) angol irodalomtörténész, magyar országos teniszező, labdarúgó, edző és magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 1896-tól élt Budapesten, 1914 és 1946 között a Pázmány Péter Királyi Magyar Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom rendes tanára volt. Személyi fondjában egy szakdolgozati bírálat található.

Személyi okmányai az 1940-45 közötti időszakra vonatkoznak, életrajza 1983-ig kiséri végig pályáját. Levelezésének (magán, hivatalos, magyar- és idegen nyelvű) évköre: 1939-1979. A vegyes iratok között oktatáspolitikai és tanszékekkel kapcsolatos iratok (1952-1974), különnyomatok, meghívók, útjelentések találhatók. Mindegyik állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A gyűjteményes jellegű fondban található iratok nem kapcsolhatók a regisztratura jellegű fondok irataihoz. A személyi hagyatékok állagában olyan irattöredékeket helyeztünk el ABC-rendben, melyekből fondot a csekély iratmennyiség miatt nem tűnt célszerűnek kialakítani. A hallgatók személyi irataiban és az oklevélgyűjteményben bécsi, kolozsvári és zágrábi indexek, oklevelek is találhatók. Az ún. egyéb vegyes iratok nevet viselő állagban található pl. a kolozsvári egyetem 1944/45-ös működésére vonatkozó néhány irat, az 1764/75-ös országgyűlés naplója, amely a jogi karról került a levéltárba, továbbá az Eötvös-család bárói rangra emelő, Wosinski Imre nemesítő oklevele és Beöthy Imre adománylevele. Az újságcikkgyűjteményben magyar és külföldi lapok felsőoktatására vonatkozó cikkei kaptak helyet. Az Egyetemi Lapok című kiadványt - bár ez könyvtári gyűjtőkörbe tartozó anyag - megszűnéséig folyamatosan gyűjtötte a Levéltár, hiszen sok esetben a könyvtárakban sem maradt meg egy-egy lapszám. A h/ állagban az egyetem szervezeti, működési, tanulmányi szabályzatai, valamint az egyetemen működött egyesületek alapszabályai találhatók. A repertórium előző kiadásához képest az a változás történt, hogy a "Nyomtatványtár" című állag teljes anyagát átadtuk az Egyetemi Könyvtárnak. (Emiatt az addigi b állag betűjele a-ra, a c b-re stb. változott.

Iratainak mindkét állaga az 1945 utáni időszakra vonatkozik, évkörönként rendezett, átnézéssel kutatható.

Ujházy Lászlóné született: Salusinszky Marietta (Budapest, 1925-1982) a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1945-50 között végezte tanulmányait és angol politikai gazdaságtan tárgyakból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai közben ösztöndíjasként összegyűjtötte Angliában az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc korabeli angliai sajtóvisszhangját. 1950-52-ig középiskolai tanár 1952-55-ig az Idegen Nyelvek Főiskoláján, az angol tanszéken tanított tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Ezután öt évig Kínában tartózkodott, ahol angol - német - francia nyelvtudása mellett megtanulta a kínai nyelvet is. 1960-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol tanszékén dolgozott, kezdetben tanársegédi 1975-től pedig adjunktusi beosztásban. Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg, dolgozatát a 19. századi amerikai regény kiemelkedő alakjáról Hermann Melwille-ről írta. 1977-ben docenssé nevezték ki. Tudományos érdeklődése elsősorban az amerikai irodalom és az angol történelem felé irányult, egyetemi jegyzetet is írt "A brit nép története" címmel. Csekély terjedelmű hagyatékában személyi iratok, levelezés nem található, az iratok zömmel tudományos jellegűek: kéziratok, jegyzetek, szakirodalom másolatok.

Az iratanyag fele iktatott iratokból áll, másik felét előadások, kéziratok, Tudományos Minősítő Bizottsággal kapcsolatos jegyzőkönyvek, kandidátusi tézisek és a Helytörténeti munkacsoport iratai teszik ki. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A tanszék iratai csak 1960-tól állnak rendelkezésre, ám ekkortól is hiányosan, jórészt különböző témák szerint és időrendben csoportosítva, így egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Uhl Antal 1902. január 16-án született Mohácson és 1982-ben hunyt el Baranyaszentgyörgyön. Teológiát végzett, 1924-ben szentelték pappá. Lelkészként működött Bakóczán, Hőgyészen, majd Pécsváradon. Német-francia nyelvtudása miatt 1931-ben Lille-ben a magyar munkások lelkésze lett. A német megszállás alatt Párizsba rendelték a magyar katolikus misszió vezetőjének. Több száz magyar zsidót mentett meg. 1942-ben a Gestapó Párizsban letartóztatta, elítélték és kiutasították Franciaországból. Hazatérte után 1943-tól haláláig Baranyaszentgyörgy plébánosa volt, 1971-től prépostként tevékenykedett. Több műve is megjelent, elmélkedések és lelki jó tanácsok papok és világiak számára.

Az iratanyag a tanszék tematikáit, vizsgakérdéseit, iktatott és vegyes iratait tartalmazza. Iratanyag csak a Bölcsészettudományi Karról és az Állam- és Jogtudományi Karról került be, a Természettudományi Kar anyaga hiányzik.