A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét. A Questura az egyetem 1949/50-es átszervezésekor szűnt meg. Helyét a kari tanulmányi osztályok vették át. (1400-228./1949.VKM VI. 1 ü. sz utasítás)

Tartalmazza a Gazdasági Igazgatóság iktatott iratait, továbbá az Gazdasági Igazgatósággal együtt működő bizottságok jegyzőkönyveit.

A fondban a Tanárképző Intézet hallgatóinak törzskönyvei és iktatott iratok találhatók.

Az Egyetemi Szakszervezeti Bizottság iktatott iratai 1947-től 1949-ig - segédkönyvek nélkül - állnak rendelkezésünkre. 1950-től kezdődően az anyag igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható. A Szakszervezeti Bizottság kari anyagai a Bölcsészettudományi Kar és az Államtudományi Kar anyagában találhatóak.

Mindkét szervezet iratanyaga - a KISZ 1970 és 1975 közötti anyagától eltekintve - igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag egyik fele a több mint 600 darabos, Hajdú Ráfis tevékenységével kapcsolatos, hozzá érkezett levelezéséből áll. Saját maga által írt levelekből csak pár darab található. Magánlevelezéséből Kröninger Istvánné (szül: Kristóf Anna) levelei emelkednek ki.
Az iratok másik fele Hajdú Ráfis által írt kritikák, tanulmányok, cikkek és a neki küldött írások.

Az iratanyag Takács Etel hagyatékát tartalmazza, továbbá az alapítvány működésére és pályázataira vonatkozó dokumentumokat.

Az iratanyag nagy része Süpek Ottó saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, néhány saját és róla írt publikáció és más szerzőktől származó tanulmányok, művek találhatóak meg a hagyatékban.