Fonds 03 - Magyar Királyi József Műegyetem

115 doboz, 24 kötet = 15 ifm

A fond iratait a Kir. József Műegyetem Rektori Hivatala saját irattárában őrizte az intézményi levéltár megszervezéséig. Az anyag egységeit különböző időpontokban és módszerekkel selejtezték: az 1953-ban végrehajtott selejtezés különösen nagy veszteséget okozott, amelynek következtében a nyolcvanas–kilencvenes évek iratai meglehetősen hiányosan maradtak ránk. A repertórium a teljesen hiányzó tanéveket (pl. 1883/84, 1887/88, 1888/89, 1889/90, 1894/95) külön jelzi. Az iratokból megállapítható, hogy az 1916 utáni időszakra vonatkozó dokumentumok párhuzamosan az Országos Levéltár Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltárában is fellhetők.

Az iratkezelés rendszere az idők során háromszor változott: (1) 1896/97-es tanévig tanévek szerint iktatott sorszámos rendszer; (2) 1897 végétől naptári évek szerint iktatott, tételszámos (1884/85-től bevezetett) rendszer, amelyben az 1898–1923 közötti anyag tételszámait a repertórium egyenként tartalmazza; (3) 1924-től aktaszerű (alapszámos) rendszer, amelyben egy adott ügyben keletkezett valamennyi iratot a legutolsó irat iktatószáma alá helyezték. Az utóbbi rendszer következtében egyes, 1934 előtt keletkezett iratok fizikailag a 4. fond c) állagában találhatók, amennyiben az adott ügy legutolsó iktatószáma 1935 utánra esett.

Az a) állag (egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek) darabjait a Rektori Hivatal iratai közül szelektálták ki; a századvélt megelőző évekből hiányosan maradtak meg, 1901-től azonban a gyűjtemény szinte teljesnek mondható. A b) állag kötetes formában keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveket foglal magában; 1903 előttről ezekből sem maradt fenn összefüggő sorozat.

Az iratanyag a Kir. József Műegyetem jogutódaként működő Budapesti Műszaki Egyetem (BME) intézményi levéltárába belső átadás útján, a Rektori Hivatal és szervezeti jogutódainak irattárából érkezett. A fond lezárt; külső szervezettől vagy magánszemélytől való további gyarapodás nem várható.

A fond a Kir. József Műegyetem (1871–1934) Rektori Hivatalának iratait tartalmazza négy állagban. Az iratanyag az intézmény valamennyi alapvető igazgatási-oktatási funkcióját lefedi.

a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1872–1934)
Az egyetemi tanács – amelynek tagjait a kinevezett rendes tanárok és a magántanárok választott képviselői alkották, a rektor és a dékánok elnökletével – évente általában négy rendes ülést tartott, rendkívüli ülésekre szükség szerint került sor. A rektor és a dékánok megválasztása az egyetemi tanácsülésen történt. A gyűjtemény a századvélt megelőző évekre vonatkozóan hiányos; 1901-től szinte hiánytalan.

b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1874–1934)
A rektori tanácsüléseken a rektor és a dékánok vettek részt; ez a testület tárgyalta az universitással kapcsolatos legfontosabb ügyeket. A tanácsülési jegyzőkönyveket keletkezésükkor külön bekötve őrizték. 1903 előttről összefüggő sorozat nem maradt fenn.

c) A Rektori Hivatal iratai (1871–1934)
A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (104 doboz, 1871–1934), (2) iktatókönyvek (10 kötet, 1919–1935), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1918–1940, köztük az 1917–1940 közötti összesített név- és tárgymutató).

Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (I) személyzeti ügyek (tanár- és segédtanszemélyzet-kinevezések, illetmény- és nyugdíjügyek, magántanári képesítések, mérnöki cím kérdése); (II) hallgatói ügyek (felvétel, tandíjak, ösztöndíjak, fegyelmi eljárások, statisztikai adatok, nőhallgatók felvétele, katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények); (III) igazgatás és szervezet (szervezeti szabályzatok, kari és rektori tanácsi ügyek, rektor- és dékánválasztások, iratkezelés szabályozása, könyvtári ügyek, numerus clausus, fegyelmi és igazolási eljárások); (IV) pénzügyi és gazdasági ügyek (éves költségvetések, beruházások, ösztöndíj-alapítványok, építkezések, bérelt helyiségek); (V) tudományos és oktatási ügyek (tantervi módosítások, új tanszékek szervezése, külföldi kapcsolatok, oklevélhonosítások, műszaki doktori ügyek, szakvélemények); (VI) háborús időszak (1914–1918) és az azt követő átmenet (katonai behívások, hadisegélyek, hadigondozottak, Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások, trianoni következmények: elcsatolt területekről érkező hallgatók, selmeci akadémia áthelyezése).

d) A Kir. József Műegyetem évenkénti összefoglaló pénzügyi jelentései (1884–1906)
Egy kötetben összefoglalt éves pénzügyi és gazdasági állapotjelentések, amelyek átnézéssel kutathatók.

A fond iratanyaga 1953-ban selejtezésen esett át, amelynek következtében a nyolcvanas–kilencvenes évek egyes iratsorozatai meglehetősen hiányossá váltak; több tanév teljes anyaga elpusztult (a repertórium ezeket HIÁNYZIK jelzéssel jelöli). A veszteség különösen a c) állag 1880–1896 közötti iratait érinti súlyosan. A továbbiakban selejtezés nem tervezett; a fennmaradt iratanyag egésze maradandó értékűnek minősül a Műegyetem intézménytörténeti, tudománytörténeti, oktatás- és társadalomtörténeti jelentőségére tekintettel.

A fond lezárt. A Kir. József Műegyetem Rektori Hivatalától – az intézmény 1934. évi megszűnésére tekintettel – újabb iratok levéltárba kerülése nem várható. Az 1934-et követő iratokért a HU BMEL VIII.4 fond (a jogutód intézmény rektori hivatalának iratai) az illetékes.

A fond iratai köziratok; hozzáférésüket az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) szabályozza. Személyes adatot tartalmazó iratoknál az adatvédelmi törvény szerinti kutathatósági korlátok érvényesülhetnek: az érintett személy halálától számított 30 évig, születésétől számított 90 évig, illetve – ha az előbbi két időpont nem állapítható meg – az irat keletkezésétől számított 60 évig korlátozható a hozzáférés.

Az 1934 előtti iratanyag tekintélyes részénél a fenti határidők lejártak; a kutathatóság egyedi megítélése az egyes állagoknál szükséges lehet.

Az iratok másolása, digitális reprodukciója a BME Levéltár hatályos kutatási és reprográfiai szabályzatának rendelkezései szerint lehetséges. Különleges – pl. állagvédelmi okokból eredő – korlátozás az iratanyag egyes, töredékes vagy sérülékeny darabjainál szükséges lehet; ezeket az állagszintű leírások jelzik.

raktári jegyzék, fond jegyzék,repertórium

Hauszmann Alajos: Magyar Királyi József Műegyetem új épületei

A fond keletkezési határéve nominálisan 1934, ugyanakkor az iktatókönyvek utolsó kötete az 1400/1934–2152/1935. számokat öleli fel (azaz fizikailag 1935-ig terjed), az összesített mutató pedig az 1917–1940 közötti éveket fogja át. Egyes, 1934 előtt nyitott és azt követően lezárt ügyek aktái – az alapszámos iratkezelési rendszer logikájából következően – a 4. fond (BME Rektori Hivatal) c) állagában találhatók.

Kapcsolódó fondok a BME Levéltárban: HU BMEL VIII.1 (Kir. József Ipartanoda, 1846–1850), HU BMEL VIII.2 (Joseph Polytechnicum / József Műegyetem, 1850–1871), HU BMEL VIII.4 (BME Rektori Hivatal, 1934 utáni jogutód fond).

Az 1916 utáni időszakra vonatkozó egyes dokumentumok párhuzamosan fellelhetők az MNL OL K 636 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagai között.