Zone d'identification
Type d'entité
Personne
Forme autorisée du nom
Riesz Frigyes
forme(s) parallèle(s) du nom
Forme(s) du nom normalisée(s) selon d'autres conventions
Autre(s) forme(s) du nom
Numéro d'immatriculation des collectivités
Zone de description
Dates d’existence
1880-1956
Historique
Riesz Frigyes (Győr, 1880. jan. 22. – Bp., 1956. febr. 28.): a világhírű magyar matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányait Budapesten (1899-1901), Zürichben (1897-1899), a politechnikumon és Göttingenben (1901-1902) végezte. Lőcsén, majd Budapesten középiskolai tanár. 1907-ben mutatták be első jelentős munkáját a párizsi tudományos akadémián 1911-től a kolozsvári egy. h. 1912-től rk., 1914-től r. tanára. Az I. világháború után Szegeden folytatta működését. Nagy része volt abban, hogy Szeged világviszonylatban jelentős matematikai centrummá vált.1945-ben a szegedi egy. rektora. 1945 végén a budapesti tudományegy hívta meg egyik matematikai tanszékére, itt tanított haláláig. A Felsőbb Függvénytani Tanszék tanszékvezető tanára. 1945-ben megkapta az MTA nagydíját. Az MTA matematikai és fizikai osztályának elnöke, majd tb. elnöke, a Sorbonne levelező tagja, a bajor tudományos akadémia külső tagja, a szegedi, budapesti és párizsi egyetem díszdoktora. Legismertebb eredménye az 1907-ben publikált ~-Fischer -tétel a valós függvénytan köréből. Nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában. A modern matematika egy új ágának, a funkcionálanalízisnek egyik megalapítója. Felfedezései alapozták meg a függvényterek, lineáris operációk és a szubharmonikus függvények elméletét. A modern matematikai fizika szempontjából is fontos ergod- elmélet terén is jelentős eredményeket ért el.