Állag h - Szigorlati jegyzőkönyvek

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL I.I.007.h

Cím

Szigorlati jegyzőkönyvek

Dátum(ok)

  • 1946-1963 (Létezés)

Leírási szint

Állag

Terjedelem, adathordozók

1,34 ifm.
22 kötet

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1941-1990)

Szervtörténet

A Jogi Kar felállítására az Egyetem alapítása után 32 évvel, 1667-ben került sor. Kezdetben Facultas Juridica-nak nevezték, és ez a Jezsuita korban nem is változott. II. József reformtervei között szerepelt az az elgondolás, hogy a Jogi Kar elsődleges feladata állami tisztviselők nevelése, akik számára viszont elengedhetetlen a politikai és az államtudományok együttes ismerete. Az előadások tárgya ennek megfelelően kibővült, a Kar pedig a Facultas Juridico-Politica nevet kapta. Amikor az Egyetemen a tanítási nyelv a latin helyett a magyar lett, neve Jog- és Államtudományi Karra változott, s ezen a néven működött egészen 1948-ig. Az 1948/49-es tanévtől a 206.693/1948. VKM sz. rendelet alapján a Karon közigazgatási képzés is folyt. Nevét is megváltoztatták, két évig Jog- és Közigazgatástudományi Kar néven szerepelt. Ez azonban nem jelentett szervezeti változást, csupán tananyag módosítást. Az 1950/51-es tanévtől a kar neve: Állam- és Jogtudományi Kar.

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

Az iratok az alábbi rendben kerültek be a levéltárba:
4/1994-3: 1946-1948
206/1998: 1948-1952
293/2000: 1953-1963

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Az 1948/49-es tanügyi reform megszüntette az alapvizsgákat, de helyettük bevezette az ún. egységes szigorlati rendszert. A hallgatók eszerint négy szigorlatot tettek: történetit, elméletit, közjogit és magánjogit. Ezek lényegében hasonlóképpen történtek, mint az alapvizsgák, a lezárt évek végén tették le a hallgatók, módosult viszont a tárgyak köre.
Az állagban a jelzett időhatárok között négy sorozat jegyzőkönyvet találunk, amelyek között időbeli átfedés is van, ennek ellenére az 1953 és 1957 között szigorlatozókról nem maradt meg jegyzőkönyv.
Az első sorozat, az egységes szigorlati jegyzőkönyvek négy kötete - minden szigorlathoz egy kötet - az 1946/47-1951-ig a különböző szigorlatokat letevő hallgatók adatait tartalmazza: a személyi adatok mellett a szigorlati vizsgatárgyakra bontott és összesített minősítését. Hasonló típusú sorozat az 1959-1963-ig tartó időszakot felölelő öt kötet, csupán elnevezésében különbözik. Mindkét sorozat kutatását névmutató segíti.
A legtöbb információt tartalmazó sorozat az új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek (1947-1952), amelyek egy kötetben tartalmazzák a hallgatók a jog-, és államtudományi szigorlatainak eredményeit. Emellett megtalálható benne a szakdolgozat címe, eredménye, az oklevél száma és a doktorrá avatás időpontja. Az 1958 és 1959-es éveket felölelő sorozat csupán az első két szigorlatra vonatkozóan tartalmaz adatokat.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

  1. kötet - 1946/47-1951. - Az egységes történeti szigorlatok jegyzőkönyve
  2. kötet - 1946-1951. - Az egységes elméleti szigorlatok jegyzőkönyve
  3. kötet - 1946-1951. - Az egységes magánjogi szigorlatok jegyzőkönyve
  4. kötet - 1946-1952. - Az egységes közjogi szigorlatok jegyzőkönyve
  5. kötet - Az egységes szigorlati jegyzőkönyvek mutatója
  6. kötet - 1947/48. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  7. kötet - 1947/48. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  8. kötet - 1947/48. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  9. kötet - 1948/49. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  10. kötet - 1949/50. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  11. kötet - 1950/51. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  12. kötet - 1951/52. - Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek
  13. kötet - 1958. - A-K. - I.
  14. kötet - 1958. - L-Zs.
  15. kötet - 1959. - A-K.
  16. kötet - 1959. - L-Z.
  17. kötet - 1959. - A-Zs. - II.
  18. kötet - 1959/60-1962/63. - I.
  19. kötet - 1959/60-1962/63. - II.
  20. kötet - 1959/60-1962/63. - III.
  21. kötet - 1960/61-1962/63. - IV.
  22. kötet - 1962/63-1963/64. - I.

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport