Szombathelyi Tanárképző Főiskola (1974-1983)
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDFT) (1984-1999)
1974-ben megalakul a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1974-ben avatják fel új helyén a Bolyai János Gyakorló Általános Iskolát. 1975-ben a tanító, népművelő és könyvtáros diplomák mellett átadják az első tanári okleveleket is Szombathelyen. 1978-ban elsőként Szombathelyen van lehetőség a közművelődési és a tanári szakok párosítására. 1982-ben megépül a főiskola Ady téri kollégiuma. 1984-ben az intézmény felveszi a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nevet. Ekkor indul meg az új oktatási épületben- C épület- a természettudományi szakos általános iskolai tanárképzés. 1990-ben a főiskola megkapja a volt megyei és városi pártbizottság épületét- D épület- a Berzsenyi Dániel téren, melyben elhelyezést kapnak a bölcsész tanszékek, a képzés kibővül angol, francia, német, olasz, uralisztika nyelvképzéssel. 1991-ben átadják az új Főiskolai Sportcsarnokot, Szombathelyen elindul az egyszakos testnevelő tanári képzés. 1992-ben új szervezeti formaként létrejönnek az intézetek. Ugyanebben az évben megnyílik a regionális szerepű Osztrák Könyvtár osztrák kormánytámogatással. 1992-ben a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola 8 osztályos gimnáziummal bővül. 1993-ban a főiskola létrehozza a Savaria University Press alapítványi kiadót. 1994-ben az intézmény befogadja más egyetemek és főiskolák kihelyezett képzéseit (testnevelő egyetemi tanárképzés, táncpedagógus képzés, közoktatásvezetői képzés). Ugyanebben az évben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kezdeményezi a Societas Scientarium Savariensis (Szombathelyi Tudományos Társaság) megalapítását. A British Council támogatásával megnyílik a regionális szerepű Angoltanári Információs Központ és Könyvtár. 1995-ben a londoni Thames Valley Egyetem akkreditálja az egyetemi angolnyelv-tanári szakot. Megnyílik a SOROS USIS Amerikai Tanulmányi Információs Iroda. 1996-ban az intézmény beadja 10 szak egyetemi akkreditációs kérelmét. Elindulnak a Jean Monnet-kurzusok. 1997-ben lezajlik az intézmény és a szakok sikeres akkreditációja. 1998-ban az intézmény két egyetemi szakkal bővül, az általános és alkalmazott, illetve a finnugor nyelvészetivel. Megnyílik az Európai Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár (EDC).
1999-ben engedélyt kap az intézmény a nemzetközi tanulmányok egyetemi szak s a kommunikáció főiskolai szak indítására, és megalapítja a Gazdálkodási és Műszaki Intézetet. Ekkor készül el az Európai Dokumentációs Központ felújított épületrésze a városközpontban található Berzsenyi téren, s adja át azt szeptember 16-án Michael Lake, az Európai Unió delegációvezetője.

Forrás: https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

https://sek.elte.hu/kozpont

1958. június 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának ülésén hozták meg a végleges döntést arról, hogy a tanítóképzést 1959. szeptemberétől középfokúról felsőfokúra emelik. A tanítóképzőknél át kellett alakítani a tanterveket-öt féléves elméleti képzést egy gyakorló félév zárta. Így az intézetek számát meg kellett emelni. Szombathely is lehetőséget kapott egy intézet indítására. A Faludi Ferenc Reálgimnázium (mely katonai és oktatási feladatokat is ellátott) épülete adott otthont az intézetnek. A Kőszegen még működő középfokú leány-tanítóképzőt Szombathelyre telepítették. A két kifutó évfolyam oktatását meg kellett szervezni. Részben emiatt és a jogszabályok miatt lett a felsőfokú intézet a kőszegi tanítóképző jogutódja. Az intézmény vezetésével dr. Palkó Istvánt, magyar nyelvet oktató tanárt, lektort bízták meg 1959-1964-ig. Kulcsszerepet játszott a tanítóképző arculatának kialakításában, az oktatógárda megszervezésében, a tantervek megalkotásában. 1959-ben létrejött az intézeti könyvtár, melynek alapját a kőszegi és a zalaegerszegi tanítóképző kötetei jelentették. 1962 őszétől elindult a népművelő- könyvtáros képzés. 1964 nyarán az intézetnek új igazgatója lett, Szalay László. Az intézmény fő profilja a népművelő-könyvtáros képzés lett. 1966. szeptember 11-én adták át az új gyakorlóiskola épületét a tanítóképző tőszomszédságában. A gyakorlóiskola 4 alsós párhuzamos-, 2 osztatlan osztállyal, 3 napközis csoporttal rendelkezett. 1971-ben elindult az általános iskolai tanárképzés az intézményben a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként, matematika-orosz, matematika-testnevelés és matematika-ének szakpárokon. 1972-től a rajz, magyar, történelem szakokkal bővült a képzési kínálat. Lehetőség nyílt a népművelés és a könyvtár szak tanári szakokkal való párosítására.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

https://sek.elte.hu/kozpont

2000. január 1-jétől az Országgyűlés döntése alapján az intézmény regionális szerepű főiskolai centrum lesz, neve Berzsenyi Dániel Főiskola. Az elnevezés megváltoztatása a főiskola arculatváltozását is jelzi, hiszen a felvehető szakok köre nem-tanári szakokkal bővül, így közgazdasági szakkal is. Megkezdődik a “D” épület rekonstrukciója és bővítése, hogy helyet adjon az Európa Tanulmányok Központnak, s zajlik a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bővítése is. 2002. január 1-től kormányrendelet alapján megalakul a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, valamint a Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar. 2006-ban Bologna típusú alapszakok akkreditációjára, az új rendszerű képzések bevezetésére kerül sor. 2006-ban PPP beruházásban felépül a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont, melyben elhelyezést nyer a főiskola Könyvtára, a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont és a Felnőttképzési Központ.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

2008. január 1-től az Országgyűlés döntése szerint a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülésével egy új tíz karú egyetem jön létre. Élén a NyME rektora, illetve a Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese áll. 2009-ben sikeresen akkreditálják a mesterképzéseket. Ekkor 50 éves az intézmény. 2013-ban osztatlan tanárképzési szakok jönnek létre. 2015 szeptemberében elindul a duális gépészmérnök képzés. 2017. február 1-jétől megszűnt a Nyugat-magyarországi Egyetem, a szombathelyi karok az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek tovább.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

Az egyetem szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) még ugyanezen év júliusában kettéválasztották a Bölcsészettudományi Kart: Nyelv-­és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Karra. A Nyelv- és Irodalomtudományi Karhoz 31 szervezeti-oktatási egység került. A Kar önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal rendelkezett, ahol az iratokat csoportszámos rendszerben iktatták. 1956. december 7-én a Kar a Történettudományi Karral egyesülve ismét Bölcsészettudományi Karrá alakult. E döntést az Elnöki Tanács 1957. évi 33. tvr. erősítette meg.

A Történettudományi Kar az ELTE szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) a Bölcsészettudományi Kar kettéválasztásával 1953 nyarán jött létre önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal. 1956. december 7-én egyesült a Nyelv- és Irodalomtudományi Karral, és ettől kezdve újra Bölcsészettudományi Kar néven működött.

A természettudományi tárgyakat 1949-ig a Bölcsészettudományi Karon oktatták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében a Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből, a Botanikus Kertből és a Fizikai- Kémiai- és Embertani Intézetekből 1949. május 16-án alakult meg a Természettudományi Kar. A karon a tanárképzés mellett az ötvenes évek elején indult meg a nem tanár-szakos szakemberek képzése. 1953-ban - a decentralizáció jegyében - a kart kettéválasztották Matematikai Fizikai- Kémiai és Élet- és Földtudományi Karra. A két fakultás 1957-ben egyesült ismét Természettudományi Karrá.

1635-ben, az egyetem alapítása idején két karon indult meg a tanítás: a Facultas Theologicán és a Facultas Philosophicán. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. Ezt "bölcsészeti tanfolyam"-ként emlegették, mivel hosszú ideig előkészítő jellege volt: az Egyetem többi fakultására csak a Bölcsészkar elvégzése után lehetett tovább lépni. A Kar keretében állították fel 1782-ben az Institutum Geometricum-ot (Mérnökképző Intézet), amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje, és amely 1850-ig tartozott hozzá. A 19. század közepétől a tudományos munka mellett a Kar feladata lett a tanárok képzése is, ezért alakult meg 1862-ben a Tanárvizsgáló Bizottság, majd 1870-ben a Tanárképző Intézet. Szervezetileg ugyan mindkettő független volt a Kartól, de szorosan együttműködött vele. Az 1949. évi reform alapvető változást hozott a Karon: 1949. május 16-tól leváltak a természettudományokkal foglalkozó tanszékek (intézetek), és önálló karrá alakultak Természettudományi Kar néven. 1953-ban, az újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve a Történettudományi Kar 1957-ig külön dékáni hivatallal - s így önálló karként - működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik napjainkban is.

A Bölcsészkaron 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészkar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében, 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.