Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1905 - 1952 (Létezés)
Leírási szint
Állag
Terjedelem, adathordozók
28,17 ifm
472 kötet
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
Az Állam- és Jogtudományi Kar tanulmányi iratai több részben 1983-1985 között kerültek be a levéltárba (ELTE EL 23/1983; ELTE EL 2/1984; ELTE EL 182/1984; ELTE EL 15/1985; ELTE EL 19/1986)
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.