Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1992-2012 (Létezés)
Leírási szint
Fond
Terjedelem, adathordozók
3,84 ifm
32 doboz
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Magyarországon a hallgatói képviselet 1956 októberében a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége megalakulásával kezdődött. A forradalmat követő megtorlás után azonban az ifjúsági szervezetek működését beszüntették, vagy megszüntetve önállóságukat a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe olvasztották őket. Az 1985. évi I. törvény lehetőséget biztosított a hallgatóknak önálló, politikától mentes érdekképviseletek szervezésére. 1986-tól így kezdődött meg a hallgatói önkormányzatok szerveződése. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 66-67. § szabályozta a hallgatói önkormányzatok működését. 1994-ben létrejött az országos hallgatói képviselet is Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) néven, amelyből 1996-ban megalakult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A Hallgatói Önkormányzatnak az egyetem valamennyi hallgatója automatikusan tagja. A Hallgatói Önkormányzatok részben a hallgatók érdekképviseletét látják el mindenféle (tanulmányi, térítésekkel és juttatásokkal kapcsolatos, fegyelmi stb.) ügyekben, részben pedig különböző szolgáltatásokat szerveznek számukra (ilyen például a gólyabál, egyes karokon nyomtatási, fénymásolási, számítógép-használati lehetőség stb.). Az ELTE-n a hallgatói önkormányzati struktúra kétszintű: a karok hallgatói saját maguk, közvetlenül választják saját hallgatói önkormányzatukat (HÖK), míg a karokról való delegálások révén jön létre az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatában szereplő egyetemi hallgatói önkormányzat, az EHÖK. Az EHÖK a kari önkormányzatok tevékenységét koordinálja, ellátja az egyetemi szintű érdekképviseletet (kari szinten ezt értelemszerűen a kari önkormányzatok teszik meg), illetve szakmailag is segíti a kari önkormányzatok működését. A HÖK-ök és az EHÖK igen fontos részét képezik az egyetemnek, hiszen demokratikus úton választott képviselőivel részt vesznek az az egyetem irányításában, önszerveződésében.
A megőrzés története
Az iratanyagot a szervezeti egységnél őrizték.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
Az iratanyag 2014-ben került be a levéltárba. (EL 51/2014)
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Az iratanyag a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata elnökségének iratait, a kari tanáccsal és a bizottságokkal kapcsolatos levelezést, továbbá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához kapcsolódó iratokat tartalmazza. Az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Az iratanyag kutatását csak a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok korlátozhatják.
Reprodukciós korlátozások
A másolatkészítést csak eseteként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Nyelv
- magyar
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Az iratanyag savmentes levéltári dobozban található. Az iratok jó állapotúak, azonban az anyag kora miatt mechanikai sérülések előfordulhatnak.
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Megjegyzések adatcsoport
Alternatív azonosító(k)
Kapcsolódási pontok
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Név kapcsolódási pontok
Műfaji Kapcsolódási pontok
Ellenőrző adatcsoport
Leírási azonosító
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
A leírás készítése és készítője
- szeptember 22.