Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1872 - 1980 (Létezés)
Leírási szint
Fond
Terjedelem, adathordozók
3,29 ifm
26 A4 doboz, 1 A3 doboz, 3 kötet
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A Kémiai (Vegytani) Intézet alapítását az osztrák származású, a bölcsészeti kar állományába tartozó, bár orvostanhallgatókat is oktató Theodor Wertheim tette lehetővé, mikor a 19. század közepén az orvoskari épületben lévő lakását ajánlotta fel az Intézet laboratóriumai számára. Az Intézet új épületének felállítására Eötvös József kultuszminiszter 1867. máj. 15-i előterjesztése, majd annak az uralkodó által történt jóváhagyása után került sor. Az új épületben a Bölcsészeti Kar első modern és a korabeli tudományos igényeket messzemenően kiszolgáló intézete volt, ahol 1871-től folyt az oktatás és a tudományos munka.
1883-ban az Intézet két tanszékre szakadt: Than Károly az orvosnövendékeknek, Lengyel Béla pedig a gyógyszerészeknek tartott előadásokat. 1884-től Lengyel Béla tanszékét "Ásványvíz-vegyelemző intézet" címen emlegették, majd miután ez a természetrajzi épület 2. emeletére költözött, s így a Than Károly-féle intézettől szervezetileg is teljesen különvált, a II. Kémiai Intézet elnevezést nyerte el. Az Intézet rossz és korszerűtlen elhelyezkedése miatt azonban újabb költözésre került sor: 1907-ben a műegyetemi épület pavilonját jelölték ki számára.
A három Kémiai Intézet működési körét a Bölcsészkar 1910. ápr. 21-i ülésének határozata állapította meg. Eszerint a II. számú Kémiai Intézet és Tanszék feladata továbbra is az első és másodéves gyógyszerészhallgatók képzése volt. Az Intézet irányítását Lengyel Béla 1913-ban bekövetkezett halála után Bugarszky István vette át. 1933-ban az Intézet elnevezését Kísérleti és Gyakorlati Kémiai Tanszékre, 1938-ban pedig Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékre változtatták. 2006-tól pedig Analitikai Kémiai Tanszék néven működik.
Tanszékvezetőik:
Eduard Sangaletti (?-1853)
Theodor Wertheim (1853-1860)
Than Károly (1860-1883)
Különválás után:
Lengyel Béla (1883-1913)
Bugarszky István (1913-1936)
Gróh Gyula (1936-1939)
Szebellédy László (1939-1944)
Schulek Elemér (1944-1964)
Szabó Zoltán (1964-1979)
Török Tibor (1979-1981)
Nagy Ferenc (1981-1990)
Orbán Miklós (1990-2005)
Záray Gyula (2005-2010)
Láng Győző (2010-2013)
Salma Imre (2013-2016)
Szalai István (2016-2019)
Csörgeiné Kurin Krisztina (2019-2022)
Mihucz Viktor Gábor (2022-)
A megőrzés története
Az iratanyagot a tanszéken őrizték.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
Az iratanyag 1986-ban és 1988-ban került be a levéltárba. (EL 203/1986, 326/1988)
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A fond a II. számú Kémiai Intézet és utódja, a Szervetlen és Analítikai kémiai tanszék iratait tartalmazza. Ez utóbbi iratai korábban a 270. fondban voltak elhelyezve. Mivel azonban egy szervről van szó, a fondokat egyesítettük.
A II. számú Kémiai Intézet iktatott, de segédkönyvek nélküli iratai csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék iktatott iratai 1950-1953, illetve 1980-ban iktatókönyvek segítségével, egyéb esetben egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Az iratanyag kutatását csak a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok korlátozhatják.
Reprodukciós korlátozások
A másolatkészítést csak eseteként, az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Nyelv
- magyar
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Az iratanyag savmentes levéltári dobozban található. Az iratok jó állapotúak azonban az anyag kora miatt mechanikai sérülések előfordulhatnak.
Segédletek
A 256. fond korábbi raktári jegyzéke elérhető itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=320&layout=s
A volt 270. fond raktári jegyzéke elérhető itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_20/?pg=275&layout=s
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Megjegyzések adatcsoport
Alternatív azonosító(k)
Kapcsolódási pontok
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Név kapcsolódási pontok
Műfaji Kapcsolódási pontok
Ellenőrző adatcsoport
Leírási azonosító
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
A leírás készítése és készítője
- október 27.