A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.

A fondban a tanszék iktatott iratai, pályázatai, hallgatóira és oktatóira vonatkozó személyi anyagok találhatók.

Szimonidesz Lajos (Pusztaföldvár, 1884. nov. 4. - Budapest, 1965. július 18.) evangélikus lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa (1952). Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, egyetemre Göttingenben és Budapesten járt. Nagybörzsönyben választották lelkésszé, élete folyamán több egyházi lap szerkesztője volt. Az 1919-es tanácsköztársaság idején a községi direktórium elnöke volt, ezért később állásából elbocsátották. 1945-ben vezérőrnagyi ranggal tábori püspökké nevezték ki. Nagy könyvgyűjtő volt, könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtár vette meg. Irathagyatéka tudományos munkáinak kéziratait és a hozzájuk készített jegyzeteket tartalmazza. Többek között cenzúratörténettel, a protestáns mozgalmakkal, az 1848-as szabadságharccal, nyomtatványokkal, sajtó-, had-, és helytörténettel is foglalkozott. Az iratok között levelezése is megtalálható a századfordulótól az 1940-es évekig, valamint életrajzára vonatkozó iratokat és fotókat is magába foglal az Egyetemi Könyvtár Kézirattára által rendezett hagyaték. A hagyaték kutatását a kézirattári katalóguscédulák könnyítik meg.

A tanszék iktatott iratai 1945/46-től viszonylag hiánytalanul, a kutatást segítő iktatókönyvek viszont már 1935/36-tól megmaradtak, így jól kutathatóak. Az iktatás 1945-től 1963-ig sorszámosan történt, 1963 második felétől viszont áttértek a tematikus iktatásra. Az iktatókönyveken kívül 1950-1967 közötti időszak kutatására mutatókönyvek is rendelkezésre állnak. A nemzetközi kapcsolatokról kialakított állag iratai időrendben kerültek elhelyezésre. A vegyes iratok tartalmazzák a személyi ügyeket, az oktatás és tudományos kutatás ügyeit egyaránt, ugyanakkor megtalálhatóak a tanszéken működő akadémiai kutatócsoport iratai is, valamint a tanszékvezető és a beosztott egyetemi tanárok levelezése is.

Az iratanyag kéziratokat, jegyzeteket,l leveleket, egyetemi iratokat, nyelvkönyveket, konferenciák és külföldi utak anyagait, jegyzeteit és úti jelentéseit, valamint egyéb személyes iratokat tartalmaz.

Az iktatott iratok 1954-1988-ig kerültek levéltárunkba. Az első pár év anyaga igen hiányos, a mutatókönyvek csak 1969-től vannak meg, ezért az ezt megelőző évek irataiban csak egyenkénti átnézéssel lehet kutatni. A személyi dossziékat, melyek sokszor hiányosak és a személyi nyilvántartólapokat betűrendbe rendeztük. A vegyes iratokban többek között munkatervek, állománylisták, oktatói minősítések és jellemzések, a Tanárképző Tanács 1960-as évek eleji működésének, a Gazdasági- és Lakásbizottság 1970-es évek végétől az 1980-as évek végéig folytatott tevékenységének korántsem teljes dokumentációja található meg. Az egyes sorozatok időrendben vannak.

A fondban leginkább Szantner Pál személyes iratai, illetve tevékenységéhez köthető kinevezések, okiratok találhatók. Megtalálható itt kinevezésének és nyugdíjazásának okmányai, a kolozsvári egyetem elhelyezésére és a diákvédelemre vonatkozó dokumentumok mellett a szegedi és budapesti tanári működésének egyes iratai is megtalálhatók. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az iratok évek szerint az iktatás sorrendjében találhatók, kutatásukat a teljes iktató- és mutatókönyv sorozat teszi lehetővé.

A fond a tanfolyammal kapcsolatos iktatott iratokat és hallgatói nyilvántartásokat tartalmazza.