Fitz József (Oravicabánya, 1988. márc. 21.- Budapest, 1964. szept. 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész. Tanulmányait a fehértemplomi, majd a temesvári főgimnáziumban folytatta. Ezután öt félévet egyetemünk bölcsész karán, majd egy-egy félévet Münchenben, Párizsban és Lausanne-ban hallgatott. Utána a párizsi École du Journalisme-n, majd egyetemünk jogi karán tanult. Bölcsészdoktori oklevelét egyetemünkön szerezte meg 1913-ban, értekezésének címe Brassai Sámuel kritikai elvei volt. 1914-ben az Egyetemi Könyvtár tisztviselője lett, majd 1930 és 1934 között a pécsi Egyetemi Könyvtár vezetője volt. 1932-ben magántanárrá habilitálták, 1941-ben pedig címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki Pécsett. 1934 és 1945 között az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt, 1946-ban nyugdíjba vonult. 1948-ban a Balkáni Intézet könyvtárosa, 1949 és 1952 között az Országos Könyvtári Központ szaktanácsadója volt. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa. Irathagyatékában könyvtártörténeti előadásainak kéziratai, az ősnyomtatványokról-, könyv- és könyvtártörténetről, nyomdászat-történetről készített jegyzetei találhatók. Az iratok az Egyetemi Könyvtárban készített katalóguscédulák segítségével jól kutathatók.

A bölcsészkari bizottság anyagát tartalmazza a fond. A levelezés a megalakulástól kezdve 1989-ig folyamatos. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyagban hivatalos és magánlevelezés, saját, illetve mások tudományos működésére vonatkozó kéziratok, különlenyomatok és jegyzetek találhatók.
A fond a levéltárban rendelkezésre álló, részletes jegyzék alapján jól kutatható.

Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.

A fond tartalmazza az Eötvös Collegium alapításától az 1950-ben történt feloszlatásáig keletkezett iratanyagot.

Levéltárunkban őrzött csekély mennyiségű iratai nem személyes, hanem hivatalos jellegűek: az MSZMP-vel, annak különböző szakbizottságaival, valamint az MTA TTI-vel kapcsolatosak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A Károlyi-kormány a közoktatásügyi tárcát 1919-ben Kunfi Zsigmondnak adta át. Kunfi 1919. február 4-én ideiglenesen felfüggesztette az Egyetem autonóm hatáskörét, és élére kormánybiztosként Jászi Oszkárt nevezte ki. Működése csak néhány hónapig tartott, hatáskörét 1919. április 1-jétől a Tanácsköztársaság által kinevezett egyetemügyi politikai megbízott vette át Dienes Pál személyében, aki az Egyetemi Tanács, a rektor, a kari dékánok hatáskörét egy hat tagú bizottsággal együttesen gyakorolta. A régi vezetőség megmaradt tisztségében, és az adminisztratív ügykezelést látta el. A politikai megbízott az egyetemügyi kormánybiztos jogutódja volt. Feladatkörét mindössze április végéig látta el, amikor visszaállították a rektor vezető szerepét.
A fond elsősorban az Egyetemi ügyek kormánybiztosa és jogutódja, az Egyetemügyi politikai megbízott iratait tartalmazza. Az iratok sorszámosan iktatott rendben kutathatók. Jogutód váltáskor az iktatás nem szakadt meg. 1-152-ig a kormánybiztos iratai, 153-573-ig pedig a politikai megbízott iratai találhatók. Sajnos az iratanyag töredékes, számos iktatószám hiányzik, mutató és iktató könyvek nincsenek. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az iktatott iratanyag mellett korabeli egyetemi vonatkozású forradalmi témájú újságcikkek gépelt kivonatai, továbbá miniszteri rendeletek fénymásolt és gépelt másolatai is megtalálhatók.