- HU ELTEL XV.050.g
- Állag
- 1959-1987
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A levéltár működése során keletkezett iratanyag az első évekből nagyon töredékesen maradt meg. Az 1956 és 1968 közötti évekből néhány iratot a Rektori Hivatal aktái közül válogattuk ki, s helyeztük el ide. Erről külön nyilvántartás készült. Pontos iratkezelésre és segédkönyvek vezetésére csak 1971 után került sor. Ettől kezdve az iratanyag az iktató- és mutatókönyvek segítségével jól kutatható. A szervnyilvántartó lapokat és a kutatószolgálat nyilvántartását külön állagokban őrizzük.
Sin título
Egyetemi oktatással kapcsolatos iratok
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Egyetemi Orosz (Lenin) Intézet
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fondban az Intézet hallgatóinak törzskönyvei és tanulmányaikra vonatkozó iratok, az oktatókra vonatkozó személyi nyilvántartások és iktatott iratok találhatók.
Sin título
Egyetemi Szakszervezeti Bizottság
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Egyetemi Szakszervezeti Bizottság iktatott iratai 1947-től 1949-ig - segédkönyvek nélkül - állnak rendelkezésünkre. 1950-től kezdődően az anyag igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható. A Szakszervezeti Bizottság kari anyagai a Bölcsészettudományi Kar és az Államtudományi Kar anyagában találhatóak.
Sin título
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Egyetemi Színpad szervezeti és működési szabályzatát a Rektori Tanács 1958. január 17-én fogadta el. 1965-ben készült új szervezeti és működési szabályzatában hangsúlyozta, hogy programját az egyetem oktatási és nevelési feladatainak szolgálatába kell állítani. E célkitűzés megvalósítását szolgálták az irodalmi estek, amelyeken az irodalomtörténet egyes korszakait reprezentáló művek kerültek előadásra, a kortárs magyar irodalom jeles szereplői pedig gyakran személyesen is szerepeltek a színpadon. Felügyeletét a Közművelődési Titkárság látta el, majd annak 1987. évi megszűnése után az egyetem önálló közművelődési intézményeként működött. Az Egyetemi Színpad búcsúelőadását 1991-ben tartotta.
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag az egyetemi tanács HÖK-öt érintő iratait tartalmazza.
Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.
Egyetemi tanári működésének iratai
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a Magyar Nyelvészeti tanszékkel és a Tanárvizsgáló Bizottsággal kapcsolatos iratokat tartalmazza.
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az ELTE Néptáncegyüttes 1957-ben alakult, s kezdettől fogva azt a célt kívánta megvalósítani, hogy az egyetemi hallgatóknak lehetőséget biztosítson a magyar népi kultúra ápolására, ezen belül különösen a néptánc és a népzene (népdal) hagyományainak megismerésére és elsajátítására. A csoport Európa több országában turnézott, sőt egészen Kínáig eljutott. Az együttes két csoporttal (utánpótlás és nagyegyüttes) működik, így a teljesen kezdők is elsajátíthatják a néptánc alapjait, a haladók pedig tovább képezhetik magukat.