A fond anyagát az egyetem egykori dolgozóinak és oktatóinak személyi, illetve bérügyi nyilvántartásai teszik ki. Az iratanyag jelentős része nem, vagy alig képvisel történeti értéket, de megőrzése hosszú távon mégis indokolt, mert az egyetemi oktatókra vonatkozó, más fondokból nem pótolható adatokat tartalmaz. Az anyag háromszor újra kezdődő betűrendben található a dobozokban, amelyhez részletes mutató készült.
A levéltár működése során keletkezett iratanyag az első évekből nagyon töredékesen maradt meg. Az 1956 és 1968 közötti évekből néhány iratot a Rektori Hivatal aktái közül válogattuk ki, s helyeztük el ide. Erről külön nyilvántartás készült. Pontos iratkezelésre és segédkönyvek vezetésére csak 1971 után került sor. Ettől kezdve az iratanyag az iktató- és mutatókönyvek segítségével jól kutatható. A szervnyilvántartó lapokat és a kutatószolgálat nyilvántartását külön állagokban őrizzük.
A fond három szervezet iratait tartalmazza: Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) iratai, a Bölcsészkari Haladás SE iratai és a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai. A BEAC iratai 1912-1935, illetve 2001-2006 között keletkeztek. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokról szólnak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai. A fond második része a Bölcsészkari Haladás SE iratai. Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket. A harmadik állagban a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai vannak. A szövetség 1916-1929 közti iratai legfőképp az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.
A gimnázium iratai már az alapítástól kezdve viszonylag hiánytalanul, iktatási rendben maradtak ránk. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A fondban a gimnázium alapítását megelőzően működő Papnövelde, Cukor és Prohászka Ottokár utcai iskolák törzskönyvei is megtalálhatóak 1913-tól. Ezen iskolák korábbi anyakönyvei Budapest Főváros Levéltárában találhatóak.
Az iratok iktatása az igazgatási, majd 1986-tól a főigazgatói titkárságon történt. Az egyes éveken belül külön gyűjtötték a minisztériumi leveleket, az igazgató/főigazgató levelezését, az igazgatóhelyettesi-, a titkársági ügyiratokat, a körleveleket és az ELTE-vel folytatott levelezést. Ezeket a csoportok megmaradtak a rendezés során. A Tanulmányi Osztály iratai külön állagot képeznek. A vegyes iratok között belső tájékoztatók, tanár-továbbképzési ügyek, ifjúsági parlamentek anyagai, a gödöllői képzésre vonatkozó- és személyzeti ügyek iratai találhatók. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek 1984-től, az iktatott iratok 1975/76-tól vannak meg. Bár az iktatott iratokhoz készültek mutatókönyvek, a témakörönkénti külön gyűjtemények létrehozása miatt a kutatás egyenkénti átnézéssel történhet, akárcsak a többi állag esetében.
A fond jórészt az egyik bölcsészkari alapszervezet anyagából áll. Bár az 1959 és 1962 közötti időszakról fennmaradt néhány egyetemi pártbizottsági határozat, az iratanyag a hetvenes évek közepétől tekinthető folyamatosnak. A dokumentumok között nem csak az MSZMP-re, hanem a KISZ működésére, és elszórtan a szakszervezetre vonatkozó iratok is találhatók. Külön állagban helyeztük el a pénzügyi nyilvántartásokat, melyek jórészt a tagdíjfizetésekből állnak. 1980-ban ugyan szabályozták a párt iratkezelését, ám ezt esetünkben nem tartották be, emiatt az iratokat évrendbe raktuk, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.
