A fond két nagy részből áll. Az első része a főiskola iratait tartalmazza, amelyek tematikus rendbe szedve találhatók, iktatókönyvek segítik a kutatásukat. A fond másik nagy része a tanítói és óvónői anyakönyvek, amelyek tagozatok szerint betűrendben kutathatóak.

Az iktatott iratok az 1953 és 1977 közötti időszakból hiánytalanul levéltárunkba kerültek, 1973-ig az iktatókönyvek is megvannak, kutatásuk ezek segítségével történhet. 1970-től az iktatott iratok mellett a fontosabb ügyeket témakörök szerinti dossziéba gyűjtötték, ezekből külön állagokat alakítottunk ki. Segédletek nem készültek hozzájuk, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A tanszék iratanyaga több egységből tevődik össze, saját iratain kívül személyi anyagokat is tartalmaz. Ilyen Szentpétery Imrének a tanszéken maradt hagyatéka, Sinkovics István dékánhelyettesi (1956-1957) és dékáni (1963-1966), valamint a Módszertani Bizottsági tagságával kapcsolatos iratai. Külön meg kell említeni dr. Theodor Sickel (1826-1908) bécsi professzornak a történelmi szeminárium számára 1901-ben megszerzett oklevéltani gyűjteményével kapcsolatos iratokat és levelezést.

A Szeminárium iratanyaga évkörök szerint rendezett, egyenkénti átnézéssel kutatható. Az 1918 utáni időszakból csak néhány irat maradt ránk.

A Történeti Intézet 1953 és 1957 közti anyaga rendkívül hiányos, jórészt hallgatói névsorokból, jellemzésekből áll. Iktatott iratai közül az 1953. éviek egy része - segédkönyvek nélkül - maradt fenn. A tanszékcsoport iratai 1960-tól évrendben találhatók segédkönyvek nélkül. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Történettudományi Kar működése során keletkezett iratokat tartalmazza.

A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

Az iratanyag a tanszék tematikáit, vizsgakérdéseit, iktatott és vegyes iratait tartalmazza. Iratanyag csak a Bölcsészettudományi Karról és az Állam- és Jogtudományi Karról került be, a Természettudományi Kar anyaga hiányzik.

Uhl Antal 1902. január 16-án született Mohácson és 1982-ben hunyt el Baranyaszentgyörgyön. Teológiát végzett, 1924-ben szentelték pappá. Lelkészként működött Bakóczán, Hőgyészen, majd Pécsváradon. Német-francia nyelvtudása miatt 1931-ben Lille-ben a magyar munkások lelkésze lett. A német megszállás alatt Párizsba rendelték a magyar katolikus misszió vezetőjének. Több száz magyar zsidót mentett meg. 1942-ben a Gestapó Párizsban letartóztatta, elítélték és kiutasították Franciaországból. Hazatérte után 1943-tól haláláig Baranyaszentgyörgy plébánosa volt, 1971-től prépostként tevékenykedett. Több műve is megjelent, elmélkedések és lelki jó tanácsok papok és világiak számára.