Az iratanyag a könyvtár könyv és folyóirat beszerzéseivel, a könyvtár helyiségeinek bérbeadásával kapcsolatos elszámolásokat, költségvetéseket tartalmazza.

A levéltár működése során keletkezett iratanyag az első évekből nagyon töredékesen maradt meg. Az 1956 és 1968 közötti évekből néhány iratot a Rektori Hivatal aktái közül válogattuk ki, s helyeztük el ide. Erről külön nyilvántartás készült. Pontos iratkezelésre és segédkönyvek vezetésére csak 1971 után került sor. Ettől kezdve az iratanyag az iktató- és mutatókönyvek segítségével jól kutatható. A szervnyilvántartó lapokat és a kutatószolgálat nyilvántartását külön állagokban őrizzük.

Az állag ülési jegyzőkönyvekből, beszámolókból és vitaanyagokból áll.

A fond három szervezet iratait tartalmazza: Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) iratai, a Bölcsészkari Haladás SE iratai és a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai.
A BEAC iratai 1912-1935, illetve 2001-2006 között keletkeztek. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokról szólnak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.
A fond második része a Bölcsészkari Haladás SE iratai. Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.
A harmadik állagban a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai vannak. A szövetség 1916-1929 közti iratai legfőképp az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.

A BEAC iratait tartalmazza 1912-1935, illetve 2001-2006 között. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokra vonatkoznak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.

A szövetség 1916-1929 közti iratai főként az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.

Az egyetem közművelődési, kulturális tevékenységével kapcsolatos iratait tartalmazza.

A kulturális szervezetek munkáját a Rektori Hivatalon belül működő Kulturális Osztály irányította. Az 1973. október 23-án benyújtott javaslat szerint a Kulturális Osztály Kulturális Titkársággá alakult át, amelyet 1976. április 1-jétől Közművelődési Titkárságnak neveztek. A Közművelődési Titkárság alá tartozott az Eötvös Klub, az Egyetemi Színpad és az Eötvös Művészeti Együttes, amelynek több művészeti csoportja volt (Bartók Béla Énekkar, Egyetemi Koncertzenekar, Egyetemi Táncegyüttes, Universitas Együttes, Balassi Bálint Szavalókör, Amatőrfilm Klub, Irodalmi Alkotókör). 1987-ben a Közművelődési Titkárság megszűnt.

A Kórusok Országos Tanácsa (ma Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) 1950-ben alakult meg.