Mindkét szervezet iratanyaga - a KISZ 1970 és 1975 közötti anyagától eltekintve - igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond három szervezet iratait tartalmazza: Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) iratai, a Bölcsészkari Haladás SE iratai és a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai.
A BEAC iratai 1912-1935, illetve 2001-2006 között keletkeztek. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokról szólnak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.
A fond második része a Bölcsészkari Haladás SE iratai. Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.
A harmadik állagban a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai vannak. A szövetség 1916-1929 közti iratai legfőképp az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.

Az egyetem közművelődési, kulturális tevékenységével kapcsolatos iratait tartalmazza.

A fond tartalmazza az Eötvös Collegium alapításától az 1950-ben történt feloszlatásáig keletkezett iratanyagot.

A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

A gimnázium iratai már az alapítástól kezdve viszonylag hiánytalanul, iktatási rendben maradtak ránk. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A fondban a gimnázium alapítását megelőzően működő Papnövelde, Cukor és Prohászka Ottokár utcai iskolák törzskönyvei is megtalálhatóak 1913-tól. Ezen iskolák korábbi anyakönyvei Budapest Főváros Levéltárában találhatóak.

A gimnázium iratanyagából a tanítóképző, a leánygimnázium, majd 1959-től a Radnóti Gimnázium iratai maradtak fenn. 1957-től 1961-ig az általános iskola iratai is rendelkezésünkre állnak. Egyes évkörökben iktatatlan iratok is előfordulnak. Az iktatott iratok kutatását segédkönyvek segítik.

A fond két nagy részből áll. Az első része a főiskola iratait tartalmazza, amelyek tematikus rendbe szedve találhatók, iktatókönyvek segítik a kutatásukat. A fond másik nagy része a tanítói és óvónői anyakönyvek, amelyek tagozatok szerint betűrendben kutathatóak.

Az iratok iktatása az igazgatási, majd 1986-tól a főigazgatói titkárságon történt. Az egyes éveken belül külön gyűjtötték a minisztériumi leveleket, az igazgató/főigazgató levelezését, az igazgatóhelyettesi-, a titkársági ügyiratokat, a körleveleket és az ELTE-vel folytatott levelezést. Ezeket a csoportok megmaradtak a rendezés során. A Tanulmányi Osztály iratai külön állagot képeznek. A vegyes iratok között belső tájékoztatók, tanár-továbbképzési ügyek, ifjúsági parlamentek anyagai, a gödöllői képzésre vonatkozó- és személyzeti ügyek iratai találhatók. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek 1984-től, az iktatott iratok 1975/76-tól vannak meg. Bár az iktatott iratokhoz készültek mutatókönyvek, a témakörönkénti külön gyűjtemények létrehozása miatt a kutatás egyenkénti átnézéssel történhet, akárcsak a többi állag esetében.

A fond a tanfolyammal kapcsolatos iktatott iratokat és hallgatói nyilvántartásokat tartalmazza.