A fondban az MSZMP Politikai Főiskola Könyvtárának, amely 1990 után az ELTE BTK Központi Könyvtára nevet viselte, iratai találhatók a könyvtár 2003-ban történt megszűnéséig. Az e, állag második doboza a volt 110. fond, amely szintén a BTK működő könyvtárakkal kapcsolatos felméréséket tartalmaz, de nem az Ajtósi Dürer sori könyvtárból, hanem a Történeti Intézet könyvtárából került be a levéltárba.

Az iratanyag kéziratokat, jegyzeteket,l leveleket, egyetemi iratokat, nyelvkönyveket, konferenciák és külföldi utak anyagait, jegyzeteit és úti jelentéseit, valamint egyéb személyes iratokat tartalmaz.

Az iratok iktatása az igazgatási, majd 1986-tól a főigazgatói titkárságon történt. Az egyes éveken belül külön gyűjtötték a minisztériumi leveleket, az igazgató/főigazgató levelezését, az igazgatóhelyettesi-, a titkársági ügyiratokat, a körleveleket és az ELTE-vel folytatott levelezést. Ezeket a csoportok megmaradtak a rendezés során. A Tanulmányi Osztály iratai külön állagot képeznek. A vegyes iratok között belső tájékoztatók, tanár-továbbképzési ügyek, ifjúsági parlamentek anyagai, a gödöllői képzésre vonatkozó- és személyzeti ügyek iratai találhatók. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek 1984-től, az iktatott iratok 1975/76-tól vannak meg. Bár az iktatott iratokhoz készültek mutatókönyvek, a témakörönkénti külön gyűjtemények létrehozása miatt a kutatás egyenkénti átnézéssel történhet, akárcsak a többi állag esetében.

A fond a tanszék iktatott iratait, pályázati és egyéb vegyes anyagát tartalmazza.
A tanszék iktatott iratanyaga 1980-1995-ig folytatólagosan kutatható, segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel. A pályázatok és vegyes iratok szintén egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A gimnázium iratanyagából a tanítóképző, a leánygimnázium, majd 1959-től a Radnóti Gimnázium iratai maradtak fenn. 1957-től 1961-ig az általános iskola iratai is rendelkezésünkre állnak. Egyes évkörökben iktatatlan iratok is előfordulnak. Az iktatott iratok kutatását segédkönyvek segítik.

A fondban a tanszék iktatott iratai, pályázatai, hallgatóira és oktatóira vonatkozó személyi anyagok találhatók.

Az iratanyagban Almási János levelezése, kéziratai és egyéb vegyes iratai találhatók.

A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.