A Rektori Hivatalban az 1950-es évektől meghatározott ügyek intézése az oktatási és tudományos rektorhelyettesek hatáskörébe tartozott. Segítségükre volt 1950-től az Oktatási Osztály, 1963-tól az ezen belül alakult Tudományos Csoport. Az iratokat külön kezelték és témák szerint gyűjtötték. Egy részük a központi iktatókönyvből kapott számot, de mivel sok melléklet tartozott hozzá, nem került az iktatott sorozatba. Az 1950-es években olyan nagy mennyiségű anyag gyűlt össze, hogy nem iktatták, hanem a már eddig, témák szerint gyűjtött anyaghoz rakták. 1970-ben a Csoport kettévált, munkája a Külföldi Kapcsolatok Osztálya és a Tudományszervezési Osztály között oszlott meg.
Ebben az állagban találhatók: a Tudományos Felsőoktatási Tanács, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatócsoport, a Tudományos Kutatások Fejlesztési Alapja működésével kapcsolatos iratok, a tanszéki kutatási tervek, témalapok, beszámoló jelentések, kimutatások.
Az állag jelentős részét a költségvetésen kívüli munkák iratai alkotják. Az 1980-as évek közepétől az egyetemnek lehetősége nyílt az Országos Tudományos Kutatási Alap minisztériumok és a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködés révén pályázati pénzek elnyerésével finanszírozni a kutatásokat. Az állag az egyetemi évkönyvekre vonatkozó iratokat is magába foglalja. (1968-1991). Említést érdemelnek még a szabadalmi ügyek aktái. (1976-1985).

A vegyes doktori nyilvántartások közt található az avatandók névsora, az oklevelek átvételi- és kézbesítő könyve, a doktori szabályzatok és a díszdoktori ügyekkel kapcsolatos iratok. Az állagban találhatók az oklevélnyilvántartó kötetek is, amelyeket a Rektori Hivatalban 1959-től kezdték el vezetni, és ezekbe kerültek bele a diplomahonosítások is.

Az oktatásra vonatkozó 1985. évi I. törvény értelmében 1987-ben kezdődött meg a rektori konferenciák és országos egyetemi fórumok szervezése. A fórum megalakítására vonatkozó javaslatot, - minisztériumi felkérésre – Fülöp József az ELTE rektora dolgozta ki. Céljául a felsőoktatást érintő oktatási-, kutatási,- nevelési,- politikai- és fejlesztési kérdések megvitatását és közös álláspont kialakítását tűzték ki. Részt kívántak venni a döntés előkészítésben, összehangolva érdekképviseleti tevékenységüket. Ezen célok megvalósítását a résztvevő intézmények rektorainak tanácskozása során (Rektori Konferencia), illetve egyetemi fórumok tartásával kívánták elérni. Az alapításban a tudományegyetemeken kívül a műszaki-, az orvosi- és az agráregyetemek is részt vettek. A konferencia, s ezzel együtt az országos egyetemi fórum elnökévé is Fülöp Józsefet választották. Az állagban a fórum létrejöttére vonatkozó dokumentumok, előkészítő anyagok, állásfoglalások, hozzászólások, emlékeztetők, valamint a Konferencia külföldi társintézményeivel való kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók.

Az 1096/1996. (IX.17.) kormányhatározattal módosított 1046/1996. (V.15.) kormányhatározat döntött az Informatikai és Technológiai Innovációs Park (Infopark) létesítéséről. A Park létrehozásával a kormány az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg. Az e célból létrejött InfoPark Rt. és InfoPark Alapítvány iratait tartalmazza az állag.

A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.