A Történettudományi Kar működése során keletkezett iratokat tartalmazza.

A 19. században gyorsult a tudományágak fejlődése, egymást érték a korábbi meggyőződéseket felülíró felfedezések. Csupán az egyetemen szerzett tudással már nem lehetett egy életen át tudományt művelni, folyamatosan el kellett sajátítani a szakma újdonságait. Ehhez a szakmai lapok, folyóiratok böngészésén túl tanfolyamokra volt szükség. Látván a régóta gyakorló állatorvosok elavult ismereteit, Hutӱra Ferenc (1860–1934) ismétlő kurzusok indítását kezdeményezte 1898-ban. Az I. világháború idején főiskolánknak fel kellett hagynia a hasznos gyakorlattal. A két világháború között a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület rendezett tudományos üléseket a fővárosban és vidéken egyaránt, de nem rendszeresen. 1945 után egy darabig különféle szakszervezetek intézték a továbbképzést.
Az 1948 után regnáló kommunista vezetés a nagyüzemi állattartás kiépítésére törekedett. Mivel ehhez az állatorvosok naprakész tudása is kellett, 1955-ben a Földművelésügyi Minisztérium az akkori Állatorvostudományi Főiskola feladatává tette a továbbképzést. Intézményünk néhány hétig tartó, egyes típusoknál bentlakásos tanfolyamokat indított.
Az 1960-as évektől már bizonyos részterületekre felkészített állatorvosokra is igényelt a mezőgazdaság. Éveken tartó előkészítés után az 1970/1971. tanévben kezdte meg egyetemünk a szakállatorvosok posztgraduális képzését. Így nevelt ki baromfiegészségügyi, sertésegészségügyi, szarvasmarhaegészségügyi, állathigiéniai, élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi igazgatási-szervezési, laboratóriumi, szaporodásbiológiai és klinikai szakembereket az 1970-es és 1980-as években.
A rendszerváltás után visszaesett a haszonállattartás mértéke, majd a 2010-es években ismét fellendült. A folyamattal egyetemünk a továbbképzés módosításával is igyekszik lépést tartani.
A fond anyagának egy részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak részben kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 82.; 153–156.]

A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

Az iratanyag a tanszék tematikáit, vizsgakérdéseit, iktatott és vegyes iratait tartalmazza. Iratanyag csak a Bölcsészettudományi Karról és az Állam- és Jogtudományi Karról került be, a Természettudományi Kar anyaga hiányzik.