A 19. század első felében sok veszett kutya kóborolt Pest-Buda utcáin. A városvezetés ezért úgy intézkedett 1842-ben, hogy a gyanús állatokat az állatgyógyintézetbe kell szállítani s megfigyelni, vajon jelentkeznek-e rajtuk a végzetes betegség tünetei. A vesztegzárban tartott jószágok száma évről évre nőtt a Stáció (ma Baross) utcában működő intézményben. A növekedés még nagyobb lendületet vett 1852-től, amikor Galambos Márton (1820–1872) klinikai előadásokat kezdett tartani a kisállatok kórházában. 1865-ben a tanártestület javaslatot terjesztett fel a Helytartótanácshoz, melyben azt kérte, hogy legyenek kötelezőek ezek a gyakorlati órák. Egyetemünk ekkortól számítja az ambulatórium és poliklinika működését. Az állatorvosi rendelés 1896-ban kezdődött intézményünkben. Eleinte a hallgatók a belgyógyászati osztály segédtanárának vezetésével mentek házhoz kezelni a gyengélkedő állatokat. Rendelőnk 1899 óta látja el a campusra szállított betegeket. Az 1960 előtti és 1974 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk. A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható. [200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 394–395.]
A fondban a Botanikus Kert működése során keletkezett iktatott iratok, valamint személyi és pénzügyi iratok találhatók. A vegyes iratok közt megtalálható a Füvészkert 1811-ben latin nyelvű katalógusa.
A tanszék iratait 1959-től tárgycsoportokat kialakítva, évenkénti sorszámos rendben iktatták. Ezek a tárgycsoportok: az oktatásügyi iratok, a gyógyszerészképzés, a tudományos kutatás, a személyi- és gazdasági iratok egyúttal a fond állagai is. A vegyes iratok állagát az előbbi tárgycsoportokba nem tartozó iratok alkotják. A tudományos kutatás című állag anyagában 1965 és 1970 között párhuzamosan iktattak. Az egyik rész a kutatásokkal kapcsolatos levelezést, míg a másik túlnyomórészt jelentéseket tartalmaz. A kutatást az "a/" állag kivételével iktatókönyvek segítik.
Iratai között kitüntetései, oklevelei, a Szent István Akadémiához fűződött kapcsolatának dokumentumai, kül- és belföldi levelezése mellett a róla szóló megemlékezések is megtalálhatók. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.
1901-ben a főiskola leválasztotta a járványtant a belgyógyászatról, s külön tanszékbe szervezte. Ennek vezetője először Hutӱra Ferenc (1860–1934), majd Manninger Rezső (1890–1970) lett. 1909-ben laboratórium egészítette ki, ám azt, feladatkörének kibővülése miatt, 1912-ben a Phylaxia Szérumtermelő Részvénytársaság vette át. 1933-ban a tanszék magába olvasztotta a Bakteriológiai Intézetet. Az amúgy is rongált iratanyag rendezetlenül került a levéltárba. Szétválasztottuk az 1935 előtt még szabályosan iktatott és az 1935 utáni évek hivatali működésének iratait az egyéb tudományos kéziratoktól, jegyzetektől. Ebből a két csoportból alakítottuk ki a fond első két állagát. A harmadikat az intézethez szorosan kapcsolódó Magyar Mikrobiológiai Társaság dokumentumaiból létesítettük. A fond anyagának az 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 91.]
A Tanszék iratai 1941-től állnak rendelkezésre: 1949-1950 és 1961-1970-ben iktatottan, de segédletek nélkül, a későbbi években iktatatlanul, esetenként témacsoportok szerint rendezve, ezért az anyag csak egyenkénti átnézéssel kutatható.
