Showing 2355 results

Archival description
Advanced search options
Print preview View:

Rektori Hivatal

Feladata mindig az volt, hogy a rektornak a vezetési teendők ellátásában segítséget nyújtson. A kezdeti idők óta működő kancellár mellé II. József uralkodása idején jegyzői és írnoki állást szerveztek, majd díjnokokat is alkalmaztak, ettől kezdve történik említés Egyetemi irodáról, illetve Rektori irodáról. Több helyen Egyetemi Központi Iroda néven szerepel. Az 1900/01-es tanévtől találkozunk a Rektori Hivatal elnevezéssel. Az 1949. évi reformok után szükségessé vált a Rektori Hivatal átszervezése, amely több szakaszban történt. 1950-ben a kari tanulmányi osztályok irányítására megalakult az Oktatási Osztály. Munkájának egy részét 1964-től a Tudományos Csoport, 1970-től a Tudományszervezési Osztály és a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya vette át. 1950-től külön egységet képez a Személyzeti Csoport, később a Személyzeti Osztály, amely 1970-ben ki is vált a Rektori Hivatalból. 1951-ben megszervezték a rektori titkári állást, ezután a munkák egy részét a titkár irányításával működő Rektori Titkárság végezte. A rendszerváltozás a Rektori Hivatal esetében az alábbi átalakulással járt. Négy egység között osztották meg a feladatokat; Főtitkári Hivatal, Rektori Titkárság, Nemzetközi Kapcsolatok és Tudományszervezési Osztály, valamint Oktatási, Személyzeti és Szociális Osztály.

Quaestura

A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét. A Quaestura iratainak nagy része az egyetem sok más iratával együtt 1956-ban az Országos Levéltárban elpusztult. Csaknem hiánytalanul megvannak az anyakönyvek az ELTE Levéltárában 1918/19-től, a Hittudományi Kar hallgatóinak anyakönyvei kivételével, amelyek a Római Katolikus Hittudományi Akadémia levéltárában találhatók. A korábban még nálunk őrzött és az orvoskarra vonatkozó törzskönyveket és végbizonyítványokat az egyetemi levéltárak közötti gyűjtőköri elhatárolás során 1995 márciusában átadtuk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának. A repertórium I. kötetében szereplő ezen nyilvántartások tehát már a SOTE Levéltárában kutathatók. A beíratási díjnaplók, a Főnaplók 1907/08-tól, illetve a leckekönyv-másodlatok 1907 és 1949 közötti erősen töredékes, hiányos anyaga és a két kötetnyi "Átírások mutatója" szintén az ELTE Levéltárában kutatható

Gazdasági Hivatal

1887-ben hozták létre a Gazdasági Hivatalt az egyetem vagyonának és jövedelmeinek kezelése; az egyetem ingóságainak nyilvántartása és leltározása; az átvett letétek gondozása; az éves költségvetési terv elkészítése céljából. A Hivatal egyszemélyben felelős igazgatóját a király, a többi dolgozót - a klinikai gondnokot, az ellenőrt és az írnokot - a vallás- és közoktatási miniszter nevezte ki.

Egyetemi ügyek kormánybiztosa

A Károlyi-kormány a közoktatásügyi tárcát 1919-ben Kunfi Zsigmondnak adta át. Kunfi 1919. február 4-én ideiglenesen felfüggesztette az Egyetem autonóm hatáskörét, és élére kormánybiztosként Jászi Oszkárt nevezte ki. Működése csak néhány hónapig tartott, hatáskörét 1919. április 1-től a Tanácsköztársaság által kinevezett egyetemügyi politikai megbízott vette át. Az iratok sorszámosan iktatottak. Bár kis terjedelmű és hiányos anyag maradt meg, mégis sok érdekes adatot nyújt e rövid életű vezető szerv működéséről. Levéltárunkban készült név- és tárgymutató segítségével kutatható.

Egyetemügyi politikai megbízott

A Tanácsköztársaság kikiáltása után a közoktatásügyi népbiztos az Egyetem élére politikai megbízottat állított Dienes Pál személyében, aki az Egyetemi Tanács, a rektor, a kari dékánok hatáskörét egy hat tagú bizottsággal együttesen gyakorolta. A régi vezetőség megmaradt tisztségében, és az adminisztratív ügykezelést látta el. A politikai megbízott az egyetemügyi kormánybiztos jogutódja volt. A sorszámosan iktatott iratokból csak csekély töredék maradt meg, így a hatóság működéséről hiányos képet nyújt. Inkább kortörténeti dokumentum, mint kiegészítő forrásanyag. A Levéltárban készült név- és tárgymutató segítségével kutatható.

Diákjóléti Hivatal

A karon működő diákszociális intézmények mellé az Egyetemi Tanács 4036/1928-29. sz. határozatával az Egyetem kebelén belül új szervezetet létesített Egyetemi Diákjóléti és Diákvédő Iroda elnevezéssel. 30.444/1945. sz. rendeletével a VKM a diákjóléti ügyek egyöntetű intézése érdekében minden egyetemen diákjóléti hivatal és diákjóléti bizottság felállítását rendelte el. Egyidejűleg megszüntette az eddig működő Diákjóléti és Diákvédő Irodát, feladatát a Diákjóléti Hivatalra ruházta. 1949-ig működött. Az 1070-6/1949. ODK. sz. miniszteri intézkedés feloszlatta az egyetemeken működő diákjóléti hivatalokat, feladatukat a tanulmányi osztályok vették át.

Bölcsészettudományi Kar

A Nagyszombati Érseki Egyetemen 1635-ben két karon indult meg a tanítás: a Facultas Theologicán és a Facultas Philosophicán. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. Ezt "bölcsészeti tanfolyam"-ként emlegették, mivel hosszú ideig előkészítő jellege volt: az Egyetem többi fakultására csak e tanfolyam elvégzése után lehetett tovább lépni. A tudományos munka mellett a Kar feladata volt a tanárok képzése is. Ezért alakult meg 1862-ben a Tanárvizsgáló Bizottság, majd 1870-ben a Tanárképző Intézet. Szervezetileg ugyan mindkettő független volt, de szorosan a Kar mellett működött. Megszűnésük után a Dékáni Hivatalon belül megszervezett Tanulmányi Osztály vette át munkájukat. Az 1949. évi reform alapvető változást hozott a Karon, mely 1949. május 16-tól kettévált: a természettudományokkal foglalkozó tanszékek (intézetek) külön Természettudományi Karrá alakultak. Az újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve a Történettudományi Kar 1953-tól 1957-ig külön dékáni hivatallal - s így önálló karként - működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik napjainkban is.

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Results 1 to 10 of 2355