Baross Gábor 1957-ben alapította az Egyetemi Koncertzenekart, amelynek haláláig, 2009-ig művészeti vezető karmestere volt. A Koncertzenekar 1971-ig szimfonikus zenekarként működött, majd 1972-ben vonós kamarazenekarrá alakult, amely zenei stílusának szükségszerű változását is jelentette. Az együttes repertoárján barokk, klasszikus és kortárs magyar szerzők művei egyaránt szerepelnek.

Az énekkart Baross Gábor alapította 1958-ban, és 1969 óta a Bartók család engedélyével viseli Bartók Béla nevét. Az énekkar vezetője kezdettől fogva 2009-ben bekövetkezett haláláig Baross Gábor volt. Az énekkar koncertezett Európa szinte valamennyi országában, több alkalommal vendégszerepelt az USA-ban és a Közel-Keleten. Évente több alkalommal szervez zenei felkészítő tábort. Az énekkar 2002-ben kapott Magyar Örökség Díjat.

Művészeti Együttes az 1970-es évek elején alakult meg, feladata az egyetemen működő kisebb művészeti csoportok összefogása, irányítása volt. 1976-ban már Eötvös Művészeti Együttes néven szerepelt. 1987-ben a Közművelődési Titkárság megszűnt, az Eötvös Művészeti Együttes önálló közművelődési intézményként működött az egyetemen belül.

A kulturális szervezetek munkáját a Rektori Hivatalon belül működő Kulturális Osztály irányította. Az 1973. október 23-án benyújtott javaslat szerint a Kulturális Osztály Kulturális Titkársággá alakult át, amelyet 1976. április 1-jétől Közművelődési Titkárságnak neveztek. A Közművelődési Titkárság alá tartozott az Eötvös Klub, az Egyetemi Színpad és az Eötvös Művészeti Együttes, amelynek több művészeti csoportja volt (Bartók Béla Énekkar, Egyetemi Koncertzenekar, Egyetemi Táncegyüttes, Universitas Együttes, Balassi Bálint Szavalókör, Amatőrfilm Klub, Irodalmi Alkotókör). 1987-ben a Közművelődési Titkárság megszűnt.

Az egyetem közművelődési, kulturális tevékenységével kapcsolatos iratait tartalmazza.

A szövetség 1916-1929 közti iratai főként az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.

Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.

A BEAC iratait tartalmazza 1912-1935, illetve 2001-2006 között. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokra vonatkoznak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.

A fond három szervezet iratait tartalmazza: Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) iratai, a Bölcsészkari Haladás SE iratai és a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai.
A BEAC iratai 1912-1935, illetve 2001-2006 között keletkeztek. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokról szólnak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.
A fond második része a Bölcsészkari Haladás SE iratai. Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.
A harmadik állagban a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai vannak. A szövetség 1916-1929 közti iratai legfőképp az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.