Fond 049 - Középkori és koraújkori oklevélgyűjtemény

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL XV.049

Cím

Középkori és koraújkori oklevélgyűjtemény

Dátum(ok)

  • 1263-1676 (Létezés)

Leírási szint

Fond

Terjedelem, adathordozók

0,3 ifm
106 db oklevél, amelyből 96 db Mohács előtti oklevél.

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1886-1949)

Szervtörténet

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter - a Bölcsészkar 1885. március 24-i rendkívüli ülésének felterjesztésére válaszolva - 1886. június 6-i leiratában határozta el három bölcsész-szeminárium, köztük a Történelmi Szeminárium felállítását. A Bölcsészkar felterjesztése és a miniszter leirata is helyesen határozta meg a szemináriumi munka célját a hallgatók tudományos munkába való egyéni és módszeres bevezetésében, valamint - ami addig szintén hiányzott az egyetemi oktatásból - a tanárnak a diákokkal való közvetlen érintkezésének kialakításában. Az egyetemi oktatás elmélyítése szempontjából is nagy jelentőségű, belső, tudományos működésére nézve teljesen önálló szemináriumok az 1887/88. tanévben kezdhették meg működésüket.
A Történelmi Szeminárium első igazgatója Salamon Ferenc volt. Őt a középkori egyetemes történetet tanító Lánczy Gyula, majd a művelődéstörténetet előadó Békefi Remig követte. Igen népszerűek voltak és sok hallgatót vonzottak a Szemináriumot 1911-től igazgató Marczali Henrik magyar történelemmel foglalkozó órái. Jeles tudósok, így Fejérpataky László és Áldásy Antal voltak a Szeminárium vezető tanárai. A kezdeti tizenötös hallgatói létszám 1911-re már 34 főre emelkedett, az 1920-as és 1930-as években pedig elérte a 40 főt is. A Történelmi Szeminárium rangját jelzi, hogy a két világháború között is olyan tanárai voltak, mint Angyal Dávid, Szekfű Gyula, Lukinich Imre, Hajnal István, Hóman Bálint, Mályusz Elemér. Áldásy Antal és Szentpétery Imre pedig a Szeminárium igazgatói tisztét viselték.
A Szemináriumot 1949-ben az egyetemi reformmal kapcsolatos intézkedések során szűntették meg, illetve szervezték át; részben a levéltáros képzés vette át a Szeminárium szerepét.

A megőrzés története

Az oklevélgyűjteményt Fejérpataky László és Szentpétery Imre hozta létre oktatási célból. A gyűjteményt a Történelmi Szeminárium, majd annak megszüntetése után, 1949-től a Történelem Segédtudományai Tanszék őrizte.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

Az oklevélgyűjteményt a Történelem Segédtudományai Tanszék adta át 1989-ben letétként (423/89).

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a 13. század közepétől a 17. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek alkotják, amelyek döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

A gyűjteményben selejtezés nem történt.

Jövőbeni gyarapodás

A gyűjtemény jövőbeni gyarapodása nem várható.

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.

Reprodukciós korlátozások

Az iratanyagról fényképmásolatok készültek.

Nyelv

  • latin
  • német
  • olasz

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Az okleveleket fényképmásolatban lehet kutatni. Az eredeti okleveleket csak külön engedéllyel, indokolt esetben lehet kutatni.

Segédletek

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

A középkori okleveleket 2012-ben digitalizálták az Országos Levéltárban. A fényképek elérhetők az EDIT-ben, a vonatkozó link az egyes oklevelek leírásánál található.
Az 1950-es években készült mikrofilmmásolatokról készült képek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében találhatók, amely elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon: https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJXSkVMPShcIlRcdTAwZjZydFx1MDBlOW5ldGkgaW50XHUwMGU5emV0IGlyYXRneVx1MDE3MWp0ZW1cdTAwZTlueSAoVSA0ODQpXCIpIn0

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Publikációk

Sölch Miklós: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár középkori oklevelei. Budapest, 2005.

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

A leírás készítése és készítője

  1. augusztus 2.

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek