Fond 112 - Orosz Filológiai Tanszék

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL VIII.III.112

Cím

Orosz Filológiai Tanszék

Dátum(ok)

  • 1961 - 1992 (Létezés)

Leírási szint

Fond

Terjedelem, adathordozók

1,32 ifm
11 doboz

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1849-től)

Szervtörténet

A szláv nyelvek oktatása egyetemünkön 1849-ben kezdődött el, amikor Ferenc József (1821-1878) ügyvédet "helyettesi" minőségben megbízták a szláv nyelvészet és irodalom előadásával. 1866-ban ugyanőt nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Kiemelkedő tudományos munka nem maradt utána. Nemzetközi elismertségre a tanszék Asbóth Oszkár (1852-1920) vezetése alatt tett szert. Asbóth Oszkár volt a magyar tudományos szlavisztika első, európai tekintetben is jelentős alakja. A nagyhírű szlavista, Melich János 1921-ben lett nyilvános rendes tanára a karnak. A Szláv Filológiai Intézet mellett alapították meg 1919-ben a Rutén Nyelv és Irodalmi Tanszéket, amely azonban 1924-ben megszűnt. A rutén nyelv és irodalom nyilvános rendes tanárává Bonkáló Sándort nevezték ki. (1924 végén eltávolították, nyugdíjazták, ezzel az oktatás is elhalt.) 1894-ben jött létre a Horvát Nyelv és Irodalmi Tanszék, amely 1938-ig állt fenn.
A második világháború után, a politikai változásoknak megfelelően 1946-ban Trócsányi Zoltánnal az élen felállították az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszéket. Bonkáló Sándort is reaktiválták, aki 1948-as újabb nyugdíjazásáig az Ukrán Nyelv és Irodalom Tanszéken működött. Az orosz nyelv oktatását az 1947-ben megnyílt Egyetemi Orosz Intézet vette át, s 1950-ben önálló fakultás rangjára emelték. 1952-ben a budapesti Tudományegyetem Lenin Intézete nevet vette fel, s aztán 1954 és 1958 között önálló egyetemként működött tovább. 1956-tól újra a Bölcsészkaron képezték az orosz tanárokat. Ugyancsak 1956-ban a Lenin Intézet orosz tanszékeiből a kar kebelén belül Kardos László vezetésével Orosz Filológiai Tanszéket állítottak fel. 1994-ben a tanszék a nevét Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékre változtatta, mivel a képzésbe az ukrán és fehérorosz nyelv és irodalom mellett a lett és a litván nyelv oktatása is bekapcsolódott. Az önálló Ukrán Filológiai Tanszék 2002-ben, a Lengyel Filológiai Tanszék 1978-ban jött létre.
Tanszékvezetők:
Sipos István 1957-1965
Baleczky Emil 1966-1981
Péter Mihály 1981-1991
Zoltán András 1991-től

A megőrzés története

Az iratanyagot az Orosz Filológiai Tanszéken (később Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszéken) őrizték.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

Az iratanyag 1997-ben került a levéltárba (133/1997).

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A fond döntően a tanszéknek az 1960-as évek elejétől keletkezett irataiból áll. A legtöbb irat a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig terjedő időszakból maradt meg. A tanszéki levelezésbe sokszor belekeveredett a Szláv Tanszékcsoport anyaga is, hiszen a tanszékvezető és a tanszékcsoport vezetője gyakran ugyanaz a professzor volt. A vegyes iratok között hallgatói jellemzések (a hatvanas évek második feléből), az oktatók dossziéi (bennük publikációs jegyzékek, besorolások, munkatervek), néhány tanszéki- és tanszékcsoporti ülés jegyzőkönyve, valamint statisztikai jelentések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók még 1980-tól 1991-ig. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Az iratanyag kutatását csak a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok korlátozhatják.

Reprodukciós korlátozások

Az iratanyag másolását csak az anyag fizikai állapota korlátozhatja.

Nyelv

  • magyar

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Az iratok savmentes dobozokban vannak.

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

A leírás készítése és készítője

  1. június 12.

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek