Fond 001 - Rektori Hivatal

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL VIII.I.001

Cím

Rektori Hivatal

Dátum(ok)

  • 1635-2019 (Létezés)

Leírási szint

Fond

Terjedelem, adathordozók

293,11 ifm
2190 doboz, 562 kötet
10 GB

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1863-tól)

Szervtörténet

Feladata mindig az volt, hogy a rektornak a vezetési teendők ellátásában segítséget nyújtson. A kezdeti idők óta működő kancellár mellé II. József uralkodása idején jegyzői és írnoki állást szerveztek, majd díjnokokat is alkalmaztak. 1863-ban alakul meg az Egyetemi Iroda, amelyet később Rektori Irodának, Egyetemi Központi Rektori Irodának és Egyetemi Központi Irodának is neveztek. 1900-tól Egyetemi Rektori Hivatal a megnevezése, majd az egyetem 1949. évi átszervezése után Rektori Hivatal nevet kapott. A rendszerváltás után először Rektori Titkárság néven szerepelt, majd 2014-től Rektori Kabinetként segíti a rektor munkáját.

A megőrzés története

A Rektori Hivatal iratait a mindenkori rektor mellett működő iroda kezelte. Az iroda a 19. században kezdte meg működését, valószínűleg alapszámos iktatást használtak, és az iktatást tanévenként újra kezdték. 1951-től csoportszámos iktatás, majd 1958-től alszámos iktatást vezettek be. 1997-től használnak tételszámokat. Mivel az alszámos iktatásnál nagyon nehéz volt a tárgyi csoportokat nyomon követni, néhány tárgyi csoportot (nemzetközi kapcsolatok, doktori ügyek stb.) kiemeltek és külön állagban tárolták.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A Rektori Hivatal 1900 előtt keletkezett iratait 1951. október 31-én átadták az Országos Levéltárnak (1806/1951.). Ez összesen 1361 kötetet, 318 dobozt és 34 csomag iratanyagot jelentett. Átadásra kerültek többek között a joghallgatók anyakönyvei (1844-1900; 284 kötet), az orvostanhallgatók anyakönyvei (1857-1900; 131 kötet), a bölcsészkari hallgatók anyakönyvei (1654-1900, 114 kötet), a rektori jegyzőkönyvek (1808-1860, 40 kötet), a tanácsülési jegyzőkönyvek (1777-1900, 67 kötet), a rektori hivatal iratai (1769-1900, 318 doboz), pénztárkönyvek (1794-1880, 268 kötet). Az átadott iratanyag megsemmisült az 1956. évi tűzvészben, mindössze néhány doboz égett irat maradt meg.
Az Egyetemi Levéltár megalakulása után, 1958-tól a Rektori Iroda rendszeresen adja át az iratokat a levéltárnak.

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

1956-ban az 1900 előtti iratanyag megsemmisült. 1971 után a selejtezések az iratanyagban az irattári tervek és szabályzatok szerint történtek (3661/1971., 1759/1996.).

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A fond nagy része állagszinten van rendezve. A állagokat részben a Rektori Hivatalban, részben a levéltári rendezés során alakították ki. Néhány állag esetében sorozatok kialakítására is sor került. A fond legértékesebb része (1.c-III.), amely az egyetem alapítóleveleit és kiváltságait tartalmazza, darabszinten van rendezve.

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Az anyag a 30 éves kutatási korlátozást leszámítva szabadon kutatható a doktori fokozatokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat és a fegyelmi ügyeket kivéve, amelyek személyi adatvédelem alá esnek.

Reprodukciós korlátozások

Az iratanyagról másolat készíthető. A jegyzőkönyveket csak fényképezni lehet.

Nyelv

  • latin
  • magyar

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Segédletek

A raktári jegyzék egy része elérhető (31-56.o.): https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=32&layout=s

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Megjegyzések adatcsoport

Megjegyzés

A levéltári egységek rendezése során megszűnt, illetve más állagokba osztották be a p, s állagot.

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek