Fond 019 - Egyetemi Könyvtár

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL VIII.I.019

Cím

Egyetemi Könyvtár

Dátum(ok)

  • 1779 - 2016 (Létezés)

Leírási szint

Fond

Terjedelem, adathordozók

67,64 ifm
547 doboz, 54 kötet

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1561-től)

Szervtörténet

A jezsuita alapítású Egyetemi Könyvtár mintegy hetven esztendővel idősebb, mint maga az egyetem, melynek 1635-ben vált intézményévé és azóta is hozzátartozik. A magyar művelődéstörténetben sokáig kiváltságos hely illette meg a Könyvtárat, mely több mint egy évszázadon át az ország egyetlen nyilvános nagykönyvtára, hosszú ideig - a 20. század elejéig - nemzeti könyvtár és a főváros könyvtára volt.
A Könyvtár nagyszombati székhelyéről 1777-ben az egyetemmel együtt költözött a budai várpalotába, majd onnan 1784-ben - ettől az évtől már nyilvános nagykönyvtárként - Pestre, a Ferenciek terén lévő épületbe. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után az egyetemhez hasonlóan a könyvtár is állami intézménnyé vált. 1780-ban az ország legnagyobb közkönyvtáraként elsőnek kapta meg a kötelespéldány szolgáltatás jogát, és ugyanebben, illetve a következő évben már első nyomtatott címjegyzékét is kiadatta Pray György, az intézmény tudós vezetője.
A Könyvtár Toldy Ferenc - az első világi igazgató - irányítása alatt (1843-1873) indult meg a modern fejlődés útján, igyekezve eleget tenni az 1867-től ugrásszerűen növekedő tudományos és kutatói igényeknek. A könyvtár mai épületének átadására 1875-ben került sor. Az épület hosszú ideig megfelelőnek bizonyult, bár helyhiány miatt már 1935-1940 között szükségessé vált a raktárak átépítése.

A megőrzés története

Az Egyetemi Könyvtár iratait azután kezdték el gyűjteni, hogy állami intézménnyé vált. Az iratokat a Könyvtár kézirattárában őrizték, majd 1985-ben adták át a levéltárnak (253/1985).

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

Az iratanyag 1985 és 2021 között több részletben került be a levéltárba. A pontos dátumok az egyes állagok leírásánál találhatók.

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A fondban az Egyetemi Könyvtár működése során keletkezett iratok találhatók.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Az 1980 és 2013 közti iratokat 2019-ben selejtezték. (5573/1 (2019) T-298)

Jövőbeni gyarapodás

Az iratanyag jövőbeni gyarapodása várható.

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

A 30 évnél korábban keletkezett anyagok szabadon kutathatók. A személyi anyagok kutatását a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok korlátozhatják.

Reprodukciós korlátozások

Az iratok másolását csak fizikai állapotuk korlátozhatja.

Nyelv

  • latin

  • magyar

  • német

Anyag írásrendszere

    Nyelv és írásrendszer megjegyzések

    Fizikai jellemzők, technikai követelmények

    Az iratok savmentes dobozokban találhatók. A kötetek kötve, állítva a polcokon vannak elhelyezve.

    Segédletek

    Az iratanyag nagy részének repertóriuma elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=224&layout=s

    Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

    Eredeti példányok léte és őrzőhelye

    Az iratanyag eredeti példányokból áll.

    Másolatok léte és őrzőhelye

    Másolat nem készült, illetve nem ismert.

    Kapcsolódó leírási egységek

    Kapcsolódó leírások

    Publikációk

    Tóth András - Vértesy Miklós: A Budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561-1944). Budapest, 1982.

    Megjegyzések adatcsoport

    Alternatív azonosító(k)

    Kapcsolódási pontok

    Téma kapcsolódási pontok

    Hely kapcsolódási pontok

    Név kapcsolódási pontok

    Műfaji Kapcsolódási pontok

    Ellenőrző adatcsoport

    Leírási azonosító

    Intézmény azonosítója

    Felhasznált szabályok és/vagy előírások

    Állapot

    A leírás részletezettségi szintje

    A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

    Nyelv(ek)

      Írásrendszer(ek)

        Források

        A leírás készítése és készítője

        1. június 23.

        Gyarapodási adatcsoport