Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1779 - 2016 (Létezés)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
67,64 ifm
547 doboz, 54 kötet
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A jezsuita alapítású Egyetemi Könyvtár mintegy hetven esztendővel idősebb, mint maga az egyetem, melynek 1635-ben vált intézményévé és azóta is hozzátartozik. A magyar művelődéstörténetben sokáig kiváltságos hely illette meg a Könyvtárat, mely több mint egy évszázadon át az ország egyetlen nyilvános nagykönyvtára, hosszú ideig - a 20. század elejéig - nemzeti könyvtár és a főváros könyvtára volt.
A Könyvtár nagyszombati székhelyéről 1777-ben az egyetemmel együtt költözött a budai várpalotába, majd onnan 1784-ben - ettől az évtől már nyilvános nagykönyvtárként - Pestre, a Ferenciek terén lévő épületbe. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után az egyetemhez hasonlóan a könyvtár is állami intézménnyé vált. 1780-ban az ország legnagyobb közkönyvtáraként elsőnek kapta meg a kötelespéldány szolgáltatás jogát, és ugyanebben, illetve a következő évben már első nyomtatott címjegyzékét is kiadatta Pray György, az intézmény tudós vezetője.
A Könyvtár Toldy Ferenc - az első világi igazgató - irányítása alatt (1843-1873) indult meg a modern fejlődés útján, igyekezve eleget tenni az 1867-től ugrásszerűen növekedő tudományos és kutatói igényeknek. A könyvtár mai épületének átadására 1875-ben került sor. Az épület hosszú ideig megfelelőnek bizonyult, bár helyhiány miatt már 1935-1940 között szükségessé vált a raktárak átépítése.
A megőrzés története
Az Egyetemi Könyvtár iratait azután kezdték el gyűjteni, hogy állami intézménnyé vált. Az iratokat a Könyvtár kézirattárában őrizték, majd 1985-ben adták át a levéltárnak (253/1985).
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
Az iratanyag 1985 és 2021 között több részletben került be a levéltárba. A pontos dátumok az egyes állagok leírásánál találhatók.
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A fondban az Egyetemi Könyvtár működése során keletkezett iratok találhatók.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Az 1980 és 2013 közti iratokat 2019-ben selejtezték. (5573/1 (2019) T-298)
Jövőbeni gyarapodás
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása várható.
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
A 30 évnél korábban keletkezett anyagok szabadon kutathatók. A személyi anyagok kutatását a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok korlátozhatják.
Reprodukciós korlátozások
Az iratok másolását csak fizikai állapotuk korlátozhatja.
Nyelv
latin
magyar
német
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Az iratok savmentes dobozokban találhatók. A kötetek kötve, állítva a polcokon vannak elhelyezve.
Segédletek
Az iratanyag nagy részének repertóriuma elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=224&layout=s
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Másolatok léte és őrzőhelye
Másolat nem készült, illetve nem ismert.
Kapcsolódó leírási egységek
Publikációk
Tóth András - Vértesy Miklós: A Budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561-1944). Budapest, 1982.
Megjegyzések adatcsoport
Alternatív azonosító(k)
Kapcsolódási pontok
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Név kapcsolódási pontok
Műfaji Kapcsolódási pontok
Ellenőrző adatcsoport
Leírási azonosító
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
A leírás készítése és készítője
- június 23.